A küldöttek 5 éves időtartamra megválasztották a Szövetség új elnökét, alelnökét, elnökségi tagjait, valamint a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait.
A tisztújítást megelőzően a Küldöttgyűlés megválasztotta tisztségviselőit, majd elfogadta az MKSZ 2022. évi szakmai, illetve a számviteli törvény szerinti beszámolóját, közhasznúsági mellékletét, valamint a Könyvvizsgálói és Felügyelőbizottsági jelentését. Szintén elfogadta a Küldöttgyűlés a Szövetség 2023. évi pénzügyi és szakmai tervét.
A küldöttek megszavazták a Magyar Kézilabda Szövetség Alapszabályának módosításait is.
Beszámoló beszédében Kocsis Máté, aki 2015. óta, két cikluson át töltötte be a Magyar Kézilabda Szövetség elnöki tisztét, ám jelezte, hogy nem kívánja újra jelöltetni magát, elmondta: – 2015-ben több célt is kitűztünk a szövetség irányításával kapcsolatban, az első és legfontosabb a stabil finanszírozás biztosítása volt. Ehhez egy új, átlátható, elszámoltatható pénzügyi rendszer kialakítása is szükséges volt, hiszen ez biztosította a támogatók, kiemelten a Szerencsejáték Zrt. élvonalbeli kluboknak nyújtott támogatásból, az MTVA jogdíjakból befolyó összegeket, amely biztosította és biztosítja jelenleg is az élvonalbeli klubjaink, valamint az NB I/B-s és NB II-es csapatok finanszírozását. A krízishelyzetekben – kiemelten a koronavírus-járvány során – a szövetség saját pénzügyi kereteiből is minden erejével támogatta a magyar kézilabdázást. Szintén sikerrel vontuk be a kézilabdás családba a parasporthoz tartozó szakágakat, a csörgőlabdát, valamint a kerekesszékes kézilabdázást is. A harmadik célunk az volt – amelyet szintén sikerrel teljesítettünk –, hogy a sportdiplomáciánk is erősödjön. Jelenleg az Európai Kézilabda Szövetség Végrehajtói Bizottságában, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség rendezvényein – a világbajnokságokon, valamint az olimpián – versenybíróként, továbbá a különböző nemzetközi mérkőzéseken több játékvezető-párossal is jelen vagyunk. A sportdiplomácia erősítésének másik fontos célja a nagy események rendezési jogának elnyerése volt. Ezekkel a sportág népszerűsítését és tömegesítését szerettük volna elérni, amely együtt járt az infrastruktúra fejlesztésével is. A nemzetközi színvonalú létesítmények mellett szintén büszkék lehetünk arra, hogy biztosítani tudtuk, hogy az országban mindenhol elérhető közelségben legyen lehetőség sportágunk gyakorlására. Úgy vélem, hagyományaink ápolása, a múltunk tisztelete biztosítja a támpontot az előrehaladásunk során, ezért a Kézilabdázás Hírességek Csarnoka, valamint a Kézi könyv létrejötte szintén nagy büszkeség sportágunk számára. Meg kell említeni a határon túli akadémiai rendszert is, amelyben Ilyés Ferencnek eddig is kiemelt szerepe volt. Európában egyedülálló akadémiát tudhat magáénak a kézilabdás család a NEKA-nak köszönhetően, a további, nagy csapataink mellett létrejött további hat akadémiától szintén azt várjuk, hogy a jövő kézilabdás sikereihez szükséges utánpótlásbázist biztosítsák sportágunk számára. – Zárásként a leköszönő elnök megköszönte a Magyar Olimpiai Bizottságnak is az elmúlt évek közös, partnerségi viszonyban folyó munkáját, amelyet a hazai sportéletben egyedülállónak írt le.
A Jelölő Bizottság jelentését követően a küldöttek szavaztak az MKSZ tisztségviselői pozícióira jelölt személyekről. A Magyar Kézilabda Szövetség új elnöke 2023. április 18-i hatállyal kezdődően az új alapszabály értelémében öt évre Ilyés Ferenc, kétszeres olimpiai 4. helyezett, 229-szeres válogatott játékos lett.
A megválasztott elnök beszédében megköszönte a sportág szereplőinek bizalmát, és hangsúlyozta: szolgálni kívánja a kézilabdát. Kiemelte, hogy elsődleges célja a felnőttválogatottak eredményeinek elősegítése: – Eredményeket ígérni nem akarok, hiszen a pályán már nincs ráhatásom a meccsekre, azt azonban ígérem, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy első körben a férfiválogatott sikeresen vívja meg jövő tavasszal az olimpiai selejtezőt, a női csapat pedig minél jobban szerepeljen – immár friss világbajnoki résztvevőként az év végi vb-n. Ehhez sok munka szükséges, közösen: a válogatott időszakokban és azon túl is, a mindennapokban. A Szövetségtől, a játékosoktól, a kluboktól, az edzőktől és valamennyi szakembertől kitartásra és szorgalomra van szükség. A kiemelkedő feltételekért mindent meg fogunk tenni kollégáimmal.
Ilyés Ferenc elmondta, hogy a sportág szereplőivel közösen szeretné megvizsgálni a legfőbb kérdéseket az utánpótlásképzésben, illetve a felnőttkori beválás kapcsán. Megköszönte Kocsis Máté elnök nyolcéves munkáját: – Páratlan gyarapodáson ment át a kézilabdás infrastruktúra, bővülés történt a játékoslétszámban és pénzügyileg is új dimenzióba került a sportág 2015-től kezdődően. Ma már van hol, kivel és van mivel kézilabdázni, értem ez alatt a csarnokokat, az egyesületeket, csapatokat és a felszereléseket, körülményeket. Ezzel az örökséggel kötelességünk jól sáfárkodni.
Az új elnök, aki főállásban végzi majd feladatát, jelezte: számít elődje segítségére a továbbiakban is.
Az új Alapszabály értelmében a Küldöttgyűlés egy alelnököt választott, Pálinger Katalin személyében, aki már 2015-23 között is betöltötte a posztot.
Az Elnökség tagja lett Csermely Péter, Görbicz Anita, Hajdu János, Kirsner Erika, Kökény Beatrix, Nagy László, Oláh Sándor, Schuch Timuzsin és Dr. Tállay András.
A Felügyelő Bizottság elnöke továbbra is Dr. Mezei János, tagjai Dr. Kiss István és Zsódi Imre.
A tisztújítást követően a hagyományoknak megfelelően került sor az MKSZ éves díjainak, kitüntetéseinek átadására.
Az MKSZ Elismerő Oklevelét kapta Ádám László, Jámbor Vilmosné, Kiss László, Markó Gábor, Nagy György Sándor, Pordán József, Prohászka Csaba, Szabó Attila, Szalai József és Szikszay Sándor.
A Magyar Kézilabdázásért Érdemérem elismerésben részesült Fekete József, Fodor B. Péter, Pergel István, Soltész Iván és Závodszky István.
Az MKSZ legmagasabb kitüntetését, a Török Bódog Életműdíjat edzői kategóriában a magyar női válogatottal 2004-ben Eb-bronzérmes korábbi szövetségi kapitány, a Veszprém férfi- és a Dunaújváros női csapatával egyaránt magyar bajnok id. Kiss Szilárd, míg játékos kategóriában a Ferencváros és a St. Pölten 214-szeres magyar válogatott, világválogatott, olimpiai 4. és 6. helyezett, világbajnoki 7. és 9. helyezett klasszisa, Szilágyi István kapta meg.
ILYÉS FERENC
Született: 1981. december 20., Székelyudvarhely
Válogatottságainak/góljainak száma: 229 mérkőzés/502 gól (2003–2019)
Klubjai: Székelyudvarhely (romániai, –2000), Pick-Szeged (2000–2007, 2013–2016), Makó KC (2001–2002, kölcsönben), MKB Veszprém (2007–2009, 2011–2012), TBV Lemgo (német, 2009–2011), Wisla Plock (lengyel (2012–2013), Grundfos Tatabánya KC (2016–2021)
Legjobb eredményei: 2-szeres olimpiai 4. (2004, 2012), vb-6. (2009), 3-szoros Eb-8. (2008, 2012, 2014), világkupa-7. (2004), KEK-győztes (2008), 2-szeres EHF-kupa-győztes (2010, 2014), európai Szuperkupa-döntős (2008), 4-szeres magyar bajnok (2007, 2008, 2009, 2012),
3-szoros Magyar Kupa-győztes (2006, 2009, 2012)
Sportvezetőként: a Tatabánya KC klubmenedzsere (2021-23), a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke (2023. április 18-tól)
forrás: mksz.hu
